túros

See also: túrós and Turos

Hungarian

Etymology

From túr (“injury”) (archaic) +‎ -os (adjective-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtuːroʃ]
• Hyphenation: tú‧ros

Adjective

túros (comparative túrosabb, superlative legtúrosabb)

1. (archaic) injured (especially horseback)

   Synonyms: kisebesedett, feltört

Declension

Inflection of túros
	singular	plural
nominative	túros	túrosak
accusative	túrost túrosat	túrosakat
dative	túrosnak	túrosaknak
instrumental	túrossal	túrosakkal
causal-final	túrosért	túrosakért
translative	túrossá	túrosakká
terminative	túrosig	túrosakig
essive-formal	túrosként	túrosakként
essive-modal	—	—
inessive	túrosban	túrosakban
superessive	túroson	túrosakon
adessive	túrosnál	túrosaknál
illative	túrosba	túrosakba
sublative	túrosra	túrosakra
allative	túroshoz	túrosakhoz
elative	túrosból	túrosakból
delative	túrosról	túrosakról
ablative	túrostól	túrosaktól
non-attributive possessive - singular	túrosé	túrosaké
non-attributive possessive - plural	túroséi	túrosakéi

Derived terms

• közös lónak túros a háta

Further reading

• túros in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN