tisztség

HungarianEdit

EtymologyEdit

tiszt +‎ -ség

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈtist͡ʃeːɡ]
  • Hyphenation: tiszt‧ség
  • Rhymes: -eːɡ

NounEdit

tisztség (plural tisztségek)

  1. position, office, function, appointment

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tisztség tisztségek
accusative tisztséget tisztségeket
dative tisztségnek tisztségeknek
instrumental tisztséggel tisztségekkel
causal-final tisztségért tisztségekért
translative tisztséggé tisztségekké
terminative tisztségig tisztségekig
essive-formal tisztségként tisztségekként
essive-modal
inessive tisztségben tisztségekben
superessive tisztségen tisztségeken
adessive tisztségnél tisztségeknél
illative tisztségbe tisztségekbe
sublative tisztségre tisztségekre
allative tisztséghez tisztségekhez
elative tisztségből tisztségekből
delative tisztségről tisztségekről
ablative tisztségtől tisztségektől
non-attributive
possessive - singular
tisztségé tisztségeké
non-attributive
possessive - plural
tisztségéi tisztségekéi
Possessive forms of tisztség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tisztségem tisztségeim
2nd person sing. tisztséged tisztségeid
3rd person sing. tisztsége tisztségei
1st person plural tisztségünk tisztségeink
2nd person plural tisztségetek tisztségeitek
3rd person plural tisztségük tisztségeik

Derived termsEdit

Further readingEdit