trioxid

See also: Trioxid

English

Noun

trioxid (plural trioxids)

1. Archaic form of trioxide.

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtrijoksid]
• Hyphenation: tri‧oxid
• Rhymes: -id

Noun

trioxid (plural trioxidok)

1. (chemistry) trioxide

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	trioxid	trioxidok
accusative	trioxidot	trioxidokat
dative	trioxidnak	trioxidoknak
instrumental	trioxiddal	trioxidokkal
causal-final	trioxidért	trioxidokért
translative	trioxiddá	trioxidokká
terminative	trioxidig	trioxidokig
essive-formal	trioxidként	trioxidokként
essive-modal	—	—
inessive	trioxidban	trioxidokban
superessive	trioxidon	trioxidokon
adessive	trioxidnál	trioxidoknál
illative	trioxidba	trioxidokba
sublative	trioxidra	trioxidokra
allative	trioxidhoz	trioxidokhoz
elative	trioxidból	trioxidokból
delative	trioxidról	trioxidokról
ablative	trioxidtól	trioxidoktól
non-attributive possessive - singular	trioxidé	trioxidoké
non-attributive possessive - plural	trioxidéi	trioxidokéi

Possessive forms of trioxid
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	trioxidom	trioxidjaim
2nd person sing.	trioxidod	trioxidjaid
3rd person sing.	trioxidja	trioxidjai
1st person plural	trioxidunk	trioxidjaink
2nd person plural	trioxidotok	trioxidjaitok
3rd person plural	trioxidjuk	trioxidjaik

Derived terms

Compound words

• antimon-trioxid
• arzén-trioxid
• bizmut-trioxid
• bór-trioxid
• dihidrogén-trioxid
• dinitrogén-trioxid
• foszfor-trioxid
• kén-trioxid
• króm-trioxid
• molibdén-trioxid
• polónium-trioxid
• szén-trioxid
• urán-trioxid
• xenon-trioxid

 

Romanian

Etymology

Borrowed from French trioxyde.

Noun

trioxid m (plural trioxizi)

1. trioxide

Declension

Declension of trioxid

	singular		plural
	indefinite articulation	definite articulation	indefinite articulation	definite articulation
nominative/accusative	(un) trioxid	trioxidul	(niște) trioxizi	trioxizii
genitive/dative	(unui) trioxid	trioxidului	(unor) trioxizi	trioxizilor
vocative	trioxidule		trioxizilor