Open main menu

Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

tulajdon +‎ -ság (noun-forming suffix)

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈtulɒjdonʃaːɡ]
  • (file)
  • Hyphenation: tu‧laj‧don‧ság

NounEdit

tulajdonság (plural tulajdonságok)

  1. property (attribute or abstract quality associated with an object, individual or concept)

DeclensionEdit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative tulajdonság tulajdonságok
accusative tulajdonságot tulajdonságokat
dative tulajdonságnak tulajdonságoknak
instrumental tulajdonsággal tulajdonságokkal
causal-final tulajdonságért tulajdonságokért
translative tulajdonsággá tulajdonságokká
terminative tulajdonságig tulajdonságokig
essive-formal tulajdonságként tulajdonságokként
essive-modal
inessive tulajdonságban tulajdonságokban
superessive tulajdonságon tulajdonságokon
adessive tulajdonságnál tulajdonságoknál
illative tulajdonságba tulajdonságokba
sublative tulajdonságra tulajdonságokra
allative tulajdonsághoz tulajdonságokhoz
elative tulajdonságból tulajdonságokból
delative tulajdonságról tulajdonságokról
ablative tulajdonságtól tulajdonságoktól
Possessive forms of tulajdonság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tulajdonságom tulajdonságaim
2nd person sing. tulajdonságod tulajdonságaid
3rd person sing. tulajdonsága tulajdonságai
1st person plural tulajdonságunk tulajdonságaink
2nd person plural tulajdonságotok tulajdonságaitok
3rd person plural tulajdonságuk tulajdonságaik

Derived termsEdit

Further readingEdit

  • tulajdonság in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.