világai

Hungarian

Etymology

világ +‎ -ai (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvilaːɡɒji]
• Hyphenation: vi‧lá‧gai

Noun

világai

1. third-person singular multiple-possession possessive of világ

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	—	világai
accusative	—	világait
dative	—	világainak
instrumental	—	világaival
causal-final	—	világaiért
translative	—	világaivá
terminative	—	világaiig
essive-formal	—	világaiként
essive-modal	—	világaiul
inessive	—	világaiban
superessive	—	világain
adessive	—	világainál
illative	—	világaiba
sublative	—	világaira
allative	—	világaihoz
elative	—	világaiból
delative	—	világairól
ablative	—	világaitól
non-attributive possessive - singular	—	világaié
non-attributive possessive - plural	—	világaiéi