vivő
Hungarian edit
Etymology edit
From the vi(v)- stem of visz (“to take, carry”) + -ő (present-participle suffix).
Pronunciation edit
Participle edit
vivő
Derived terms edit
Compound words with this term at the beginning
Related terms edit
Noun edit
vivő (plural vivők)
Declension edit
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | vivő | vivők |
accusative | vivőt | vivőket |
dative | vivőnek | vivőknek |
instrumental | vivővel | vivőkkel |
causal-final | vivőért | vivőkért |
translative | vivővé | vivőkké |
terminative | vivőig | vivőkig |
essive-formal | vivőként | vivőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | vivőben | vivőkben |
superessive | vivőn | vivőkön |
adessive | vivőnél | vivőknél |
illative | vivőbe | vivőkbe |
sublative | vivőre | vivőkre |
allative | vivőhöz | vivőkhöz |
elative | vivőből | vivőkből |
delative | vivőről | vivőkről |
ablative | vivőtől | vivőktől |
non-attributive possessive - singular |
vivőé | vivőké |
non-attributive possessive - plural |
vivőéi | vivőkéi |
Possessive forms of vivő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | vivőm | vivőim |
2nd person sing. | vivőd | vivőid |
3rd person sing. | vivője | vivői |
1st person plural | vivőnk | vivőink |
2nd person plural | vivőtök | vivőitek |
3rd person plural | vivőjük | vivőik |
Derived terms edit
Compound words with this term at the end
See also edit
The seven sz-v stem verbs
Indicative 1st-p. sg. |
eszem, iszom, hiszek, viszek, leszek, teszek, veszek |
Infinitive | enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni | Pres. part. | evő, ivó, hívő, vivő, lévő/levő, tevő, vevő | |
Past 1st p. sg. |
ettem, ittam, hittem, vittem, lettem, tettem, vettem |
Verbal nouns |
evés, ivás, (hivés,) vivés, levés, tevés, vevés | |||
Imperative 1st-p. sg. |
egyek, igyak, higgyek, vigyek, legyek, tegyek, vegyek | Past 3rd sg. | evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett | Other nouns |
étel, ital, hitel, vitel, | (lét,) tétel, vétel |
(obs./archaic | őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn) | — | lény, tény, vény |
Further reading edit
- vivő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN