átalakulás

Hungarian

Etymology

átalakul +‎ -ás

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːtɒlɒkulaːʃ]
• Hyphenation: át‧ala‧ku‧lás

Noun

átalakulás (plural átalakulások)

1. verbal noun of átalakul, transformation, metamorphosis (the state of being transformed)

   Active-voice counterpart: (the act of transforming) átalakítás

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	átalakulás	átalakulások
accusative	átalakulást	átalakulásokat
dative	átalakulásnak	átalakulásoknak
instrumental	átalakulással	átalakulásokkal
causal-final	átalakulásért	átalakulásokért
translative	átalakulássá	átalakulásokká
terminative	átalakulásig	átalakulásokig
essive-formal	átalakulásként	átalakulásokként
essive-modal	—	—
inessive	átalakulásban	átalakulásokban
superessive	átalakuláson	átalakulásokon
adessive	átalakulásnál	átalakulásoknál
illative	átalakulásba	átalakulásokba
sublative	átalakulásra	átalakulásokra
allative	átalakuláshoz	átalakulásokhoz
elative	átalakulásból	átalakulásokból
delative	átalakulásról	átalakulásokról
ablative	átalakulástól	átalakulásoktól
non-attributive possessive - singular	átalakulásé	átalakulásoké
non-attributive possessive - plural	átalakuláséi	átalakulásokéi

Possessive forms of átalakulás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	átalakulásom	átalakulásaim
2nd person sing.	átalakulásod	átalakulásaid
3rd person sing.	átalakulása	átalakulásai
1st person plural	átalakulásunk	átalakulásaink
2nd person plural	átalakulásotok	átalakulásaitok
3rd person plural	átalakulásuk	átalakulásaik

Further reading

• átalakulás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• átalakulás in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)