ébresztő

Hungarian

Etymology

ébreszt +‎ -ő (present-participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːbrɛstøː]
• Hyphenation: éb‧resz‧tő
• Rhymes: -tøː

Participle

ébresztő

1. present participle of ébreszt: wakening

Declension

Inflection of ébresztő
	singular	plural
nominative	ébresztő	ébresztők ébresztőek
accusative	ébresztőt	ébresztőket ébresztőeket
dative	ébresztőnek	ébresztőknek ébresztőeknek
instrumental	ébresztővel	ébresztőkkel ébresztőekkel
causal-final	ébresztőért	ébresztőkért ébresztőekért
translative	ébresztővé	ébresztőkké ébresztőekké
terminative	ébresztőig	ébresztőkig ébresztőekig
essive-formal	ébresztőként	ébresztőkként ébresztőekként
essive-modal	—	—
inessive	ébresztőben	ébresztőkben ébresztőekben
superessive	ébresztőn	ébresztőkön ébresztőeken
adessive	ébresztőnél	ébresztőknél ébresztőeknél
illative	ébresztőbe	ébresztőkbe ébresztőekbe
sublative	ébresztőre	ébresztőkre ébresztőekre
allative	ébresztőhöz	ébresztőkhöz ébresztőekhez
elative	ébresztőből	ébresztőkből ébresztőekből
delative	ébresztőről	ébresztőkről ébresztőekről
ablative	ébresztőtől	ébresztőktől ébresztőektől
non-attributive possessive - singular	ébresztőé	ébresztőké ébresztőeké
non-attributive possessive - plural	ébresztőéi	ébresztőkéi ébresztőekéi

Noun

ébresztő (plural ébresztők)

1. (military) reveille

   Antonym: (lights-out) takarodó

2. Ellipsis of ébresztőóra (“alarm clock”).

   Synonym: vekker

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	ébresztő	ébresztők
accusative	ébresztőt	ébresztőket
dative	ébresztőnek	ébresztőknek
instrumental	ébresztővel	ébresztőkkel
causal-final	ébresztőért	ébresztőkért
translative	ébresztővé	ébresztőkké
terminative	ébresztőig	ébresztőkig
essive-formal	ébresztőként	ébresztőkként
essive-modal	—	—
inessive	ébresztőben	ébresztőkben
superessive	ébresztőn	ébresztőkön
adessive	ébresztőnél	ébresztőknél
illative	ébresztőbe	ébresztőkbe
sublative	ébresztőre	ébresztőkre
allative	ébresztőhöz	ébresztőkhöz
elative	ébresztőből	ébresztőkből
delative	ébresztőről	ébresztőkről
ablative	ébresztőtől	ébresztőktől
non-attributive possessive - singular	ébresztőé	ébresztőké
non-attributive possessive - plural	ébresztőéi	ébresztőkéi

Possessive forms of ébresztő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ébresztőm	ébresztőim
2nd person sing.	ébresztőd	ébresztőid
3rd person sing.	ébresztője	ébresztői
1st person plural	ébresztőnk	ébresztőink
2nd person plural	ébresztőtök	ébresztőitek
3rd person plural	ébresztőjük	ébresztőik

Interjection

ébresztő!

1. wake up!, rise and shine!

Usage notes

The imperative forms of the verb (fel)ébred (such as ébredj/ébredjetek or ébredjen/ébredjenek) are less idiomatic; they convey more of an ad hoc instruction than a general call for action.

Further reading

• ébresztő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• ébresztő in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).