ébresztő
Hungarian edit
Etymology edit
ébreszt + -ő (present-participle suffix)
Pronunciation edit
Participle edit
ébresztő
Declension edit
| Inflection of ébresztő | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ébresztő | ébresztők ébresztőek |
| accusative | ébresztőt | ébresztőket ébresztőeket |
| dative | ébresztőnek | ébresztőknek ébresztőeknek |
| instrumental | ébresztővel | ébresztőkkel ébresztőekkel |
| causal-final | ébresztőért | ébresztőkért ébresztőekért |
| translative | ébresztővé | ébresztőkké ébresztőekké |
| terminative | ébresztőig | ébresztőkig ébresztőekig |
| essive-formal | ébresztőként | ébresztőkként ébresztőekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ébresztőben | ébresztőkben ébresztőekben |
| superessive | ébresztőn | ébresztőkön ébresztőeken |
| adessive | ébresztőnél | ébresztőknél ébresztőeknél |
| illative | ébresztőbe | ébresztőkbe ébresztőekbe |
| sublative | ébresztőre | ébresztőkre ébresztőekre |
| allative | ébresztőhöz | ébresztőkhöz ébresztőekhez |
| elative | ébresztőből | ébresztőkből ébresztőekből |
| delative | ébresztőről | ébresztőkről ébresztőekről |
| ablative | ébresztőtől | ébresztőktől ébresztőektől |
| non-attributive possessive - singular |
ébresztőé | ébresztőké ébresztőeké |
| non-attributive possessive - plural |
ébresztőéi | ébresztőkéi ébresztőekéi |
Noun edit
ébresztő (plural ébresztők)
- (military) reveille
- Antonym: (lights-out) takarodó
- Ellipsis of ébresztőóra (“alarm clock”).
- Synonym: vekker
Declension edit
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ébresztő | ébresztők |
| accusative | ébresztőt | ébresztőket |
| dative | ébresztőnek | ébresztőknek |
| instrumental | ébresztővel | ébresztőkkel |
| causal-final | ébresztőért | ébresztőkért |
| translative | ébresztővé | ébresztőkké |
| terminative | ébresztőig | ébresztőkig |
| essive-formal | ébresztőként | ébresztőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ébresztőben | ébresztőkben |
| superessive | ébresztőn | ébresztőkön |
| adessive | ébresztőnél | ébresztőknél |
| illative | ébresztőbe | ébresztőkbe |
| sublative | ébresztőre | ébresztőkre |
| allative | ébresztőhöz | ébresztőkhöz |
| elative | ébresztőből | ébresztőkből |
| delative | ébresztőről | ébresztőkről |
| ablative | ébresztőtől | ébresztőktől |
| non-attributive possessive - singular |
ébresztőé | ébresztőké |
| non-attributive possessive - plural |
ébresztőéi | ébresztőkéi |
| Possessive forms of ébresztő | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | ébresztőm | ébresztőim |
| 2nd person sing. | ébresztőd | ébresztőid |
| 3rd person sing. | ébresztője | ébresztői |
| 1st person plural | ébresztőnk | ébresztőink |
| 2nd person plural | ébresztőtök | ébresztőitek |
| 3rd person plural | ébresztőjük | ébresztőik |
Interjection edit
ébresztő!
Usage notes edit
The imperative forms of the verb (fel)ébred (such as ébredj/ébredjetek or ébredjen/ébredjenek) are less idiomatic; they convey more of an ad hoc instruction than a general call for action.
Further reading edit
- ébresztő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- ébresztő in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)