ég-föld

Hungarian

Etymology

ég (“sky”) +‎ föld (“earth”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːɡ ˈføld]
• Hyphenation: ég-‧föld

Noun

ég-föld

1. (idiomatic) everything

Declension

Inflection of ég-föld
	singular	plural
nominative	ég-föld	egek-földek
accusative	eget-földet	egeket-földeket
dative	égnek-földnek	egeknek-földeknek
instrumental	éggel-földdel	egekkel-földekkel
causal-final	égért-földért	egekért-földekért
translative	éggé-földdé	egekké-földekké
terminative	égig-földig	egekig-földekig
essive-formal	égként-földként	egekként-földekként
essive-modal	—	—
inessive	égben-földben	egekben-földekben
superessive	égen-földön	egeken-földeken
adessive	égnél-földnél	egeknél-földeknél
illative	égbe-földbe	egekbe-földekbe
sublative	égre-földre	egekre-földekre
allative	éghez-földhöz	egekhez-földekhez
elative	égből-földből	egekből-földekből
delative	égről-földről	egekről-földekről
ablative	égtől-földtől	egektől-földektől
non-attributive possessive - singular	égé-földé	egeké-földeké
non-attributive possessive - plural	égéi-földéi	egekéi-földekéi

Derived terms

• eget-földet megmozgat (“to move heaven and earth”)
• égre-földre esküdözik (“to swear on a stack of Bibles”)

Further reading

• ég-föld in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).