értelmes

HungarianEdit

EtymologyEdit

From értelem +‎ -es

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ ˈeːrtɛlmɛʃ]
  • Hyphenation: ér‧tel‧mes
  • Rhymes: -ɛʃ

AdjectiveEdit

értelmes (comparative értelmesebb, superlative legértelmesebb)

  1. intelligent, sensible, clearheaded (person)
  2. intelligible, clear, rational

DeclensionEdit

Inflection of értelmes
singular plural
nominative értelmes értelmesek
accusative értelmeset
értelmest
értelmeseket
dative értelmesnek értelmeseknek
instrumental értelmessel értelmesekkel
causal-final értelmesért értelmesekért
translative értelmessé értelmesekké
terminative értelmesig értelmesekig
essive-formal értelmesként értelmesekként
essive-modal
inessive értelmesben értelmesekben
superessive értelmesen értelmeseken
adessive értelmesnél értelmeseknél
illative értelmesbe értelmesekbe
sublative értelmesre értelmesekre
allative értelmeshez értelmesekhez
elative értelmesből értelmesekből
delative értelmesről értelmesekről
ablative értelmestől értelmesektől
non-attributive
possessive - singular
értelmesé értelmeseké
non-attributive
possessive - plural
értelmeséi értelmesekéi

Derived termsEdit