írástudatlan

Hungarian

Etymology

írás +‎ tudatlan

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈiːraːʃtudɒtlɒn]
• Hyphenation: írás‧tu‧dat‧lan
• Rhymes: -ɒn

Adjective

írástudatlan (not generally comparable, comparative írástudatlanabb, superlative legírástudatlanabb)

1. illiterate, unlettered, analphabet (unable to read and write)

   Synonym: analfabéta

   Antonym: írástudó

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	írástudatlan	írástudatlanok
accusative	írástudatlant	írástudatlanokat
dative	írástudatlannak	írástudatlanoknak
instrumental	írástudatlannal	írástudatlanokkal
causal-final	írástudatlanért	írástudatlanokért
translative	írástudatlanná	írástudatlanokká
terminative	írástudatlanig	írástudatlanokig
essive-formal	írástudatlanként	írástudatlanokként
essive-modal	—	—
inessive	írástudatlanban	írástudatlanokban
superessive	írástudatlanon	írástudatlanokon
adessive	írástudatlannál	írástudatlanoknál
illative	írástudatlanba	írástudatlanokba
sublative	írástudatlanra	írástudatlanokra
allative	írástudatlanhoz	írástudatlanokhoz
elative	írástudatlanból	írástudatlanokból
delative	írástudatlanról	írástudatlanokról
ablative	írástudatlantól	írástudatlanoktól
non-attributive possessive - singular	írástudatlané	írástudatlanoké
non-attributive possessive - plural	írástudatlanéi	írástudatlanokéi

Noun

írástudatlan (plural írástudatlanok)

1. illiterate (person)

   Antonym: írástudó

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	írástudatlan	írástudatlanok
accusative	írástudatlant	írástudatlanokat
dative	írástudatlannak	írástudatlanoknak
instrumental	írástudatlannal	írástudatlanokkal
causal-final	írástudatlanért	írástudatlanokért
translative	írástudatlanná	írástudatlanokká
terminative	írástudatlanig	írástudatlanokig
essive-formal	írástudatlanként	írástudatlanokként
essive-modal	—	—
inessive	írástudatlanban	írástudatlanokban
superessive	írástudatlanon	írástudatlanokon
adessive	írástudatlannál	írástudatlanoknál
illative	írástudatlanba	írástudatlanokba
sublative	írástudatlanra	írástudatlanokra
allative	írástudatlanhoz	írástudatlanokhoz
elative	írástudatlanból	írástudatlanokból
delative	írástudatlanról	írástudatlanokról
ablative	írástudatlantól	írástudatlanoktól
non-attributive possessive - singular	írástudatlané	írástudatlanoké
non-attributive possessive - plural	írástudatlanéi	írástudatlanokéi

Possessive forms of írástudatlan
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	írástudatlanom	írástudatlanjaim
2nd person sing.	írástudatlanod	írástudatlanjaid
3rd person sing.	írástudatlanja	írástudatlanjai
1st person plural	írástudatlanunk	írástudatlanjaink
2nd person plural	írástudatlanotok	írástudatlanjaitok
3rd person plural	írástudatlanjuk	írástudatlanjaik

Further reading

• írástudatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN