ízlés

See also: izles

Hungarian

Etymology

From íz.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈiːzleːʃ]
• Hyphenation: íz‧lés
• Rhymes: -eːʃ

Noun

ízlés (plural ízlések)

1. taste, liking (set of preferences)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	ízlés	ízlések
accusative	ízlést	ízléseket
dative	ízlésnek	ízléseknek
instrumental	ízléssel	ízlésekkel
causal-final	ízlésért	ízlésekért
translative	ízléssé	ízlésekké
terminative	ízlésig	ízlésekig
essive-formal	ízlésként	ízlésekként
essive-modal	—	—
inessive	ízlésben	ízlésekben
superessive	ízlésen	ízléseken
adessive	ízlésnél	ízléseknél
illative	ízlésbe	ízlésekbe
sublative	ízlésre	ízlésekre
allative	ízléshez	ízlésekhez
elative	ízlésből	ízlésekből
delative	ízlésről	ízlésekről
ablative	ízléstől	ízlésektől
non-attributive possessive - singular	ízlésé	ízléseké
non-attributive possessive - plural	ízléséi	ízlésekéi

Possessive forms of ízlés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ízlésem	ízléseim
2nd person sing.	ízlésed	ízléseid
3rd person sing.	ízlése	ízlései
1st person plural	ízlésünk	ízléseink
2nd person plural	ízlésetek	ízléseitek
3rd person plural	ízlésük	ízléseik

Further reading

• ízlés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN