őrgróf

Hungarian

Etymology

őr +‎ gróf

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈøːrɡroːf]
• Hyphenation: őr‧gróf
• Rhymes: -oːf

Noun

őrgróf (plural őrgrófok)

1. marquis, marquess, margrave (hereditary prince)

   Synonym: márki

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	őrgróf	őrgrófok
accusative	őrgrófot	őrgrófokat
dative	őrgrófnak	őrgrófoknak
instrumental	őrgróffal	őrgrófokkal
causal-final	őrgrófért	őrgrófokért
translative	őrgróffá	őrgrófokká
terminative	őrgrófig	őrgrófokig
essive-formal	őrgrófként	őrgrófokként
essive-modal	—	—
inessive	őrgrófban	őrgrófokban
superessive	őrgrófon	őrgrófokon
adessive	őrgrófnál	őrgrófoknál
illative	őrgrófba	őrgrófokba
sublative	őrgrófra	őrgrófokra
allative	őrgrófhoz	őrgrófokhoz
elative	őrgrófból	őrgrófokból
delative	őrgrófról	őrgrófokról
ablative	őrgróftól	őrgrófoktól
non-attributive possessive - singular	őrgrófé	őrgrófoké
non-attributive possessive - plural	őrgróféi	őrgrófokéi

Possessive forms of őrgróf
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	őrgrófom	őrgrófjaim
2nd person sing.	őrgrófod	őrgrófjaid
3rd person sing.	őrgrófja	őrgrófjai
1st person plural	őrgrófunk	őrgrófjaink
2nd person plural	őrgrófotok	őrgrófjaitok
3rd person plural	őrgrófjuk	őrgrófjaik

Derived terms

Compound words

• őrgrófné
• őrgrófnő
• őrgrófság

 

Further reading

• őrgróf in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN