ősfaj

Hungarian edit

ős (“ancient”) +‎ faj (“race”)

ősfaj (plural ősfajok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	ősfaj	ősfajok
accusative	ősfajt	ősfajokat
dative	ősfajnak	ősfajoknak
instrumental	ősfajjal	ősfajokkal
causal-final	ősfajért	ősfajokért
translative	ősfajjá	ősfajokká
terminative	ősfajig	ősfajokig
essive-formal	ősfajként	ősfajokként
essive-modal	—	—
inessive	ősfajban	ősfajokban
superessive	ősfajon	ősfajokon
adessive	ősfajnál	ősfajoknál
illative	ősfajba	ősfajokba
sublative	ősfajra	ősfajokra
allative	ősfajhoz	ősfajokhoz
elative	ősfajból	ősfajokból
delative	ősfajról	ősfajokról
ablative	ősfajtól	ősfajoktól
non-attributive possessive - singular	ősfajé	ősfajoké
non-attributive possessive - plural	ősfajéi	ősfajokéi