Contents

HungarianEdit

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ɒnt͡siʲɒ]
  • Hyphenation: an‧cia

SuffixEdit

-ancia

  1. A foreign word ending in nouns.
    elegancia ‎(elegance)

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative -ancia -anciák
accusative -anciát -anciákat
dative -anciának -anciáknak
instrumental -anciával -anciákkal
causal-final -anciáért -anciákért
translative -anciává -anciákká
terminative -anciáig -anciákig
essive-formal -anciaként -anciákként
essive-modal
inessive -anciában -anciákban
superessive -ancián -anciákon
adessive -anciánál -anciáknál
illative -anciába -anciákba
sublative -anciára -anciákra
allative -anciához -anciákhoz
elative -anciából -anciákból
delative -anciáról -anciákról
ablative -anciától -anciáktól
Possessive forms of -ancia
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. -anciám -anciáim
2nd person sing. -anciád -anciáid
3rd person sing. -anciája -anciái
1st person plural -anciánk -anciáink
2nd person plural -anciátok -anciáitok
3rd person plural -anciájuk -anciáik

Usage notesEdit

According to Attila Mártonfi, -ancia is one of the "32 typical, distinguishable foreign word endings, which is not considerable as an independent Hungarian suffix".[1]

Derived termsEdit


See alsoEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Attila Mártonfi: The System of the Hungarian Suffixes, Theses of PhD Dissertation, Budapest, 2006

SpanishEdit

EtymologyEdit

Borrowed from Latin -antia. Compare -anza.

SuffixEdit

-ancia f

  1. -ancy

Derived termsEdit


Related termsEdit

Read in another language