Döme

See also: dome, domé, dôme, døme, domē, domě, доме, and Dome

Hungarian

Etymology

An old Hungarian nickname of Dömötör, the latter being an alternative form of Demeter.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈdømɛ]
• Hyphenation: Dö‧me
• Rhymes: -mɛ

Proper noun

Döme

1. a male given name

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	Döme	Dömék
accusative	Dömét	Döméket
dative	Dömének	Döméknek
instrumental	Dömével	Dömékkel
causal-final	Döméért	Dömékért
translative	Dömévé	Dömékké
terminative	Döméig	Dömékig
essive-formal	Dömeként	Dömékként
essive-modal	—	—
inessive	Dömében	Dömékben
superessive	Dömén	Döméken
adessive	Döménél	Döméknél
illative	Dömébe	Dömékbe
sublative	Dömére	Dömékre
allative	Döméhez	Dömékhez
elative	Döméből	Dömékből
delative	Döméről	Dömékről
ablative	Dömétől	Döméktől
non-attributive possessive - singular	Döméé	Döméké
non-attributive possessive - plural	Dömééi	Dömékéi

Possessive forms of Döme
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	Dömém	Döméim
2nd person sing.	Döméd	Döméid
3rd person sing.	Döméje	Döméi
1st person plural	Döménk	Döméink
2nd person plural	Dömétek	Döméitek
3rd person plural	Döméjük	Döméik

Derived terms

• dömés (folksy, dated synonym of dominikánus (“Dominican”))