Hungarian

edit

Etymology

edit

Rubik (Ernő Rubik, the inventor of Rubik's cube) +‎ kocka (cube)

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈrubikːot͡skɒ]
  • Hyphenation: Ru‧bik-‧koc‧ka

Noun

edit

Rubik-kocka (plural Rubik-kockák)

  1. Rubik's cube (a mechanical puzzle with the shape of a cube)

Declension

edit
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative Rubik-kocka Rubik-kockák
accusative Rubik-kockát Rubik-kockákat
dative Rubik-kockának Rubik-kockáknak
instrumental Rubik-kockával Rubik-kockákkal
causal-final Rubik-kockáért Rubik-kockákért
translative Rubik-kockává Rubik-kockákká
terminative Rubik-kockáig Rubik-kockákig
essive-formal Rubik-kockaként Rubik-kockákként
essive-modal
inessive Rubik-kockában Rubik-kockákban
superessive Rubik-kockán Rubik-kockákon
adessive Rubik-kockánál Rubik-kockáknál
illative Rubik-kockába Rubik-kockákba
sublative Rubik-kockára Rubik-kockákra
allative Rubik-kockához Rubik-kockákhoz
elative Rubik-kockából Rubik-kockákból
delative Rubik-kockáról Rubik-kockákról
ablative Rubik-kockától Rubik-kockáktól
non-attributive
possessive - singular
Rubik-kockáé Rubik-kockáké
non-attributive
possessive - plural
Rubik-kockáéi Rubik-kockákéi
Possessive forms of Rubik-kocka
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Rubik-kockám Rubik-kockáim
2nd person sing. Rubik-kockád Rubik-kockáid
3rd person sing. Rubik-kockája Rubik-kockái
1st person plural Rubik-kockánk Rubik-kockáink
2nd person plural Rubik-kockátok Rubik-kockáitok
3rd person plural Rubik-kockájuk Rubik-kockáik