ajtócsengő
Hungarian edit
Etymology edit
ajtó (“door”) + csengő (“bell”)
Pronunciation edit
Noun edit
ajtócsengő (plural ajtócsengők)
Declension edit
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ajtócsengő | ajtócsengők |
| accusative | ajtócsengőt | ajtócsengőket |
| dative | ajtócsengőnek | ajtócsengőknek |
| instrumental | ajtócsengővel | ajtócsengőkkel |
| causal-final | ajtócsengőért | ajtócsengőkért |
| translative | ajtócsengővé | ajtócsengőkké |
| terminative | ajtócsengőig | ajtócsengőkig |
| essive-formal | ajtócsengőként | ajtócsengőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ajtócsengőben | ajtócsengőkben |
| superessive | ajtócsengőn | ajtócsengőkön |
| adessive | ajtócsengőnél | ajtócsengőknél |
| illative | ajtócsengőbe | ajtócsengőkbe |
| sublative | ajtócsengőre | ajtócsengőkre |
| allative | ajtócsengőhöz | ajtócsengőkhöz |
| elative | ajtócsengőből | ajtócsengőkből |
| delative | ajtócsengőről | ajtócsengőkről |
| ablative | ajtócsengőtől | ajtócsengőktől |
| non-attributive possessive - singular |
ajtócsengőé | ajtócsengőké |
| non-attributive possessive - plural |
ajtócsengőéi | ajtócsengőkéi |
| Possessive forms of ajtócsengő | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | ajtócsengőm | ajtócsengőim |
| 2nd person sing. | ajtócsengőd | ajtócsengőid |
| 3rd person sing. | ajtócsengője | ajtócsengői |
| 1st person plural | ajtócsengőnk | ajtócsengőink |
| 2nd person plural | ajtócsengőtök | ajtócsengőitek |
| 3rd person plural | ajtócsengőjük | ajtócsengőik |
Further reading edit
- ajtócsengő listed as an example at the entry ajtó- in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)