See also: aluminium and Aluminium

Hungarian

edit
 alumínium on Hungarian Wikipedia
Chemical element
Al
Previous: magnézium (Mg)
Next: szilícium (Si)

Etymology

edit

From German Aluminium, from English aluminium, from Latin alumen (alum).

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈɒlumiːnijum]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: alu‧mí‧ni‧um
  • Rhymes: -um

Noun

edit

alumínium (usually uncountable, plural alumíniumok)

  1. aluminium (UK), aluminum (US) (chemical element)

Declension

edit
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative alumínium alumíniumok
accusative alumíniumot alumíniumokat
dative alumíniumnak alumíniumoknak
instrumental alumíniummal alumíniumokkal
causal-final alumíniumért alumíniumokért
translative alumíniummá alumíniumokká
terminative alumíniumig alumíniumokig
essive-formal alumíniumként alumíniumokként
essive-modal
inessive alumíniumban alumíniumokban
superessive alumíniumon alumíniumokon
adessive alumíniumnál alumíniumoknál
illative alumíniumba alumíniumokba
sublative alumíniumra alumíniumokra
allative alumíniumhoz alumíniumokhoz
elative alumíniumból alumíniumokból
delative alumíniumról alumíniumokról
ablative alumíniumtól alumíniumoktól
non-attributive
possessive - singular
alumíniumé alumíniumoké
non-attributive
possessive - plural
alumíniuméi alumíniumokéi
Possessive forms of alumínium
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. alumíniumom alumíniumaim
2nd person sing. alumíniumod alumíniumaid
3rd person sing. alumíniuma alumíniumai
1st person plural alumíniumunk alumíniumaink
2nd person plural alumíniumotok alumíniumaitok
3rd person plural alumíniumuk alumíniumaik

Derived terms

edit
Compound words

Further reading

edit
  • alumínium in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • alumínium in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).