antikvitás

Hungarian

From Latin antiquitas.^[1] With -itás ending.

antikvitás (plural antikvitások)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	antikvitás	antikvitások
accusative	antikvitást	antikvitásokat
dative	antikvitásnak	antikvitásoknak
instrumental	antikvitással	antikvitásokkal
causal-final	antikvitásért	antikvitásokért
translative	antikvitássá	antikvitásokká
terminative	antikvitásig	antikvitásokig
essive-formal	antikvitásként	antikvitásokként
essive-modal	—	—
inessive	antikvitásban	antikvitásokban
superessive	antikvitáson	antikvitásokon
adessive	antikvitásnál	antikvitásoknál
illative	antikvitásba	antikvitásokba
sublative	antikvitásra	antikvitásokra
allative	antikvitáshoz	antikvitásokhoz
elative	antikvitásból	antikvitásokból
delative	antikvitásról	antikvitásokról
ablative	antikvitástól	antikvitásoktól
non-attributive possessive - singular	antikvitásé	antikvitásoké
non-attributive possessive - plural	antikvitáséi	antikvitásokéi

Possessive forms of antikvitás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	antikvitásom	antikvitásaim
2nd person sing.	antikvitásod	antikvitásaid
3rd person sing.	antikvitása	antikvitásai
1st person plural	antikvitásunk	antikvitásaink
2nd person plural	antikvitásotok	antikvitásaitok
3rd person plural	antikvitásuk	antikvitásaik

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

antikvitás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
antikvitás in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)