asztali
Hungarian edit
Etymology edit
asztal (“table”) + -i (adjective-forming suffix)
Pronunciation edit
Adjective edit
asztali (not comparable)
- (of the) table/desktop/desk
- asztali só ― table salt
- asztali áldás ― grace (a prayer said at the table before or after a meal)
Declension edit
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | asztali | asztaliak |
| accusative | asztalit | asztaliakat |
| dative | asztalinak | asztaliaknak |
| instrumental | asztalival | asztaliakkal |
| causal-final | asztaliért | asztaliakért |
| translative | asztalivá | asztaliakká |
| terminative | asztaliig | asztaliakig |
| essive-formal | asztaliként | asztaliakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | asztaliban | asztaliakban |
| superessive | asztalin | asztaliakon |
| adessive | asztalinál | asztaliaknál |
| illative | asztaliba | asztaliakba |
| sublative | asztalira | asztaliakra |
| allative | asztalihoz | asztaliakhoz |
| elative | asztaliból | asztaliakból |
| delative | asztaliról | asztaliakról |
| ablative | asztalitól | asztaliaktól |
| non-attributive possessive - singular |
asztalié | asztaliaké |
| non-attributive possessive - plural |
asztaliéi | asztaliakéi |
Derived terms edit
Compound words
Expressions
Further reading edit
- asztali in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- asztali in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)