belügy

Hungarian

Etymology

bel- +‎ ügy

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbɛlyɟ]
• Hyphenation: bel‧ügy
• Rhymes: -yɟ

Noun

belügy (plural belügyek)

1. internal affairs

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	belügy	belügyek
accusative	belügyet	belügyeket
dative	belügynek	belügyeknek
instrumental	belüggyel	belügyekkel
causal-final	belügyért	belügyekért
translative	belüggyé	belügyekké
terminative	belügyig	belügyekig
essive-formal	belügyként	belügyekként
essive-modal	—	—
inessive	belügyben	belügyekben
superessive	belügyön	belügyeken
adessive	belügynél	belügyeknél
illative	belügybe	belügyekbe
sublative	belügyre	belügyekre
allative	belügyhöz	belügyekhez
elative	belügyből	belügyekből
delative	belügyről	belügyekről
ablative	belügytől	belügyektől
non-attributive possessive - singular	belügyé	belügyeké
non-attributive possessive - plural	belügyéi	belügyekéi

Possessive forms of belügy
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	belügyem	belügyeim
2nd person sing.	belügyed	belügyeid
3rd person sing.	belügye	belügyei
1st person plural	belügyünk	belügyeink
2nd person plural	belügyetek	belügyeitek
3rd person plural	belügyük	belügyeik

Derived terms

• belügyi

 

Compound words

• belügyminiszter
• belügyminisztérium

 

Further reading

• belügy in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• belügy in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)