Open main menu

HungarianEdit

EtymologyEdit

past participle of bonyolul (“to become complicated”), an archaic verb which was formed from the bonyol- stem of bonyolít (to make something complicated). [1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈboɲolult]
  • (file)
  • Hyphenation: bo‧nyo‧lult

AdjectiveEdit

bonyolult (comparative bonyolultabb, superlative legbonyolultabb)

  1. complicated

DeclensionEdit

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative bonyolult bonyolultak
accusative bonyolultat bonyolultakat
dative bonyolultnak bonyolultaknak
instrumental bonyolulttal bonyolultakkal
causal-final bonyolultért bonyolultakért
translative bonyolulttá bonyolultakká
terminative bonyolultig bonyolultakig
essive-formal bonyolultként bonyolultakként
essive-modal bonyolultul
inessive bonyolultban bonyolultakban
superessive bonyolulton bonyolultakon
adessive bonyolultnál bonyolultaknál
illative bonyolultba bonyolultakba
sublative bonyolultra bonyolultakra
allative bonyolulthoz bonyolultakhoz
elative bonyolultból bonyolultakból
delative bonyolultról bonyolultakról
ablative bonyolulttól bonyolultaktól

AntonymsEdit

Derived termsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN