címlap
Hungarian
editEtymology
editPronunciation
editNoun
editcímlap (plural címlapok)
Declension
editInflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | címlap | címlapok |
accusative | címlapot | címlapokat |
dative | címlapnak | címlapoknak |
instrumental | címlappal | címlapokkal |
causal-final | címlapért | címlapokért |
translative | címlappá | címlapokká |
terminative | címlapig | címlapokig |
essive-formal | címlapként | címlapokként |
essive-modal | — | — |
inessive | címlapban | címlapokban |
superessive | címlapon | címlapokon |
adessive | címlapnál | címlapoknál |
illative | címlapba | címlapokba |
sublative | címlapra | címlapokra |
allative | címlaphoz | címlapokhoz |
elative | címlapból | címlapokból |
delative | címlapról | címlapokról |
ablative | címlaptól | címlapoktól |
non-attributive possessive - singular |
címlapé | címlapoké |
non-attributive possessive - plural |
címlapéi | címlapokéi |
Possessive forms of címlap | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | címlapom | címlapjaim |
2nd person sing. | címlapod | címlapjaid |
3rd person sing. | címlapja | címlapjai |
1st person plural | címlapunk | címlapjaink |
2nd person plural | címlapotok | címlapjaitok |
3rd person plural | címlapjuk | címlapjaik |
Derived terms
editCompound words
Further reading
edit- címlap in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- címlap in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).