cserje

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃɛrjɛ]
• Hyphenation: cser‧je
• Rhymes: -jɛ

Noun

cserje (plural cserjék)

1. shrub

   Synonym: bokor

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	cserje	cserjék
accusative	cserjét	cserjéket
dative	cserjének	cserjéknek
instrumental	cserjével	cserjékkel
causal-final	cserjéért	cserjékért
translative	cserjévé	cserjékké
terminative	cserjéig	cserjékig
essive-formal	cserjeként	cserjékként
essive-modal	—	—
inessive	cserjében	cserjékben
superessive	cserjén	cserjéken
adessive	cserjénél	cserjéknél
illative	cserjébe	cserjékbe
sublative	cserjére	cserjékre
allative	cserjéhez	cserjékhez
elative	cserjéből	cserjékből
delative	cserjéről	cserjékről
ablative	cserjétől	cserjéktől
non-attributive possessive - singular	cserjéé	cserjéké
non-attributive possessive - plural	cserjééi	cserjékéi

Possessive forms of cserje
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	cserjém	cserjéim
2nd person sing.	cserjéd	cserjéid
3rd person sing.	cserjéje	cserjéi
1st person plural	cserjénk	cserjéink
2nd person plural	cserjétek	cserjéitek
3rd person plural	cserjéjük	cserjéik

Derived terms

Compound words

• díszcserje

 

Further reading

• cserje in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• cserje in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).