See also: চোদা

HungarianEdit

Alternative formsEdit

EtymologyEdit

Borrowed from a Slavic language, from Proto-Slavic *čudo. Compare Serbo-Croatian čudo.[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈt͡ʃodɒ]
  • (file)
  • Hyphenation: cso‧da
  • Rhymes: -dɒ

NounEdit

csoda (plural csodák)

  1. miracle, wonder

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative csoda csodák
accusative csodát csodákat
dative csodának csodáknak
instrumental csodával csodákkal
causal-final csodáért csodákért
translative csodává csodákká
terminative csodáig csodákig
essive-formal csodaként csodákként
essive-modal
inessive csodában csodákban
superessive csodán csodákon
adessive csodánál csodáknál
illative csodába csodákba
sublative csodára csodákra
allative csodához csodákhoz
elative csodából csodákból
delative csodáról csodákról
ablative csodától csodáktól
non-attributive
possessive - singular
csodáé csodáké
non-attributive
possessive - plural
csodáéi csodákéi
Possessive forms of csoda
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. csodám csodáim
2nd person sing. csodád csodáid
3rd person sing. csodája csodái
1st person plural csodánk csodáink
2nd person plural csodátok csodáitok
3rd person plural csodájuk csodáik

Derived termsEdit

Compound words
Expressions

ReferencesEdit

  1. ^ csoda in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further readingEdit

  • csoda in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • csoda in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)