derült
Hungarian
editEtymology
editPronunciation
editVerb
editderült
Participle
editderült
- past participle of derül
Adjective
editderült (comparative derültebb, superlative legderültebb)
Declension
editInflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | derült | derültek |
accusative | derültet | derülteket |
dative | derültnek | derülteknek |
instrumental | derülttel | derültekkel |
causal-final | derültért | derültekért |
translative | derültté | derültekké |
terminative | derültig | derültekig |
essive-formal | derültként | derültekként |
essive-modal | — | — |
inessive | derültben | derültekben |
superessive | derültön | derülteken |
adessive | derültnél | derülteknél |
illative | derültbe | derültekbe |
sublative | derültre | derültekre |
allative | derülthöz | derültekhez |
elative | derültből | derültekből |
delative | derültről | derültekről |
ablative | derülttől | derültektől |
non-attributive possessive - singular |
derülté | derülteké |
non-attributive possessive - plural |
derültéi | derültekéi |
Derived terms
editExpressions
Related terms
editFurther reading
edit- derült in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- derült in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).