elenyésző

Hungarian

Etymology

elenyészik (“to expire, vanish, fade”) +‎ -ő

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛlɛɲeːsøː]
• Hyphenation: el‧enyé‧sző
• Rhymes: -søː

Participle

elenyésző

1. present participle of elenyészik

Adjective

elenyésző (comparative elenyészőbb, superlative legelenyészőbb)

1. insignificant, infinitesimal, trifling, negligible (very small)

Declension

Inflection of elenyésző
	singular	plural
nominative	elenyésző	elenyészők elenyészőek
accusative	elenyészőt	elenyészőket elenyészőeket
dative	elenyészőnek	elenyészőknek elenyészőeknek
instrumental	elenyészővel	elenyészőkkel elenyészőekkel
causal-final	elenyészőért	elenyészőkért elenyészőekért
translative	elenyészővé	elenyészőkké elenyészőekké
terminative	elenyészőig	elenyészőkig elenyészőekig
essive-formal	elenyészőként	elenyészőkként elenyészőekként
essive-modal	—	—
inessive	elenyészőben	elenyészőkben elenyészőekben
superessive	elenyészőn	elenyészőkön elenyészőeken
adessive	elenyészőnél	elenyészőknél elenyészőeknél
illative	elenyészőbe	elenyészőkbe elenyészőekbe
sublative	elenyészőre	elenyészőkre elenyészőekre
allative	elenyészőhöz	elenyészőkhöz elenyészőekhez
elative	elenyészőből	elenyészőkből elenyészőekből
delative	elenyészőről	elenyészőkről elenyészőekről
ablative	elenyészőtől	elenyészőktől elenyészőektől
non-attributive possessive - singular	elenyészőé	elenyészőké elenyészőeké
non-attributive possessive - plural	elenyészőéi	elenyészőkéi elenyészőekéi

Derived terms

• elenyészően

 

Further reading

• elenyésző in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• elenyésző in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).