emulátor

See also: emulator and Emulator

Hungarian

Etymology

From English emulator. With -átor ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɛmulaːtor]
• Hyphenation: emu‧lá‧tor
• Rhymes: -or

Noun

emulátor (plural emulátorok)

1. (computing) emulator (a piece of software or hardware that simulates another system)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	emulátor	emulátorok
accusative	emulátort	emulátorokat
dative	emulátornak	emulátoroknak
instrumental	emulátorral	emulátorokkal
causal-final	emulátorért	emulátorokért
translative	emulátorrá	emulátorokká
terminative	emulátorig	emulátorokig
essive-formal	emulátorként	emulátorokként
essive-modal	—	—
inessive	emulátorban	emulátorokban
superessive	emulátoron	emulátorokon
adessive	emulátornál	emulátoroknál
illative	emulátorba	emulátorokba
sublative	emulátorra	emulátorokra
allative	emulátorhoz	emulátorokhoz
elative	emulátorból	emulátorokból
delative	emulátorról	emulátorokról
ablative	emulátortól	emulátoroktól
non-attributive possessive - singular	emulátoré	emulátoroké
non-attributive possessive - plural	emulátoréi	emulátorokéi

Possessive forms of emulátor
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	emulátorom	emulátoraim
2nd person sing.	emulátorod	emulátoraid
3rd person sing.	emulátora	emulátorai
1st person plural	emulátorunk	emulátoraink
2nd person plural	emulátorotok	emulátoraitok
3rd person plural	emulátoruk	emulátoraik