erekció
Hungarian edit
Etymology edit
Borrowed from Latin erectio.[1] With -ció ending.
Pronunciation edit
Noun edit
erekció (countable and uncountable, plural erekciók)
Declension edit
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | erekció | erekciók |
| accusative | erekciót | erekciókat |
| dative | erekciónak | erekcióknak |
| instrumental | erekcióval | erekciókkal |
| causal-final | erekcióért | erekciókért |
| translative | erekcióvá | erekciókká |
| terminative | erekcióig | erekciókig |
| essive-formal | erekcióként | erekciókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | erekcióban | erekciókban |
| superessive | erekción | erekciókon |
| adessive | erekciónál | erekcióknál |
| illative | erekcióba | erekciókba |
| sublative | erekcióra | erekciókra |
| allative | erekcióhoz | erekciókhoz |
| elative | erekcióból | erekciókból |
| delative | erekcióról | erekciókról |
| ablative | erekciótól | erekcióktól |
| non-attributive possessive - singular |
erekcióé | erekcióké |
| non-attributive possessive - plural |
erekcióéi | erekciókéi |
| Possessive forms of erekció | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | erekcióm | erekcióim |
| 2nd person sing. | erekciód | erekcióid |
| 3rd person sing. | erekciója | erekciói |
| 1st person plural | erekciónk | erekcióink |
| 2nd person plural | erekciótok | erekcióitok |
| 3rd person plural | erekciójuk | erekcióik |
References edit
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading edit
- erekció in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)