főnévragozás

Hungarian

Etymology

főnév (“noun”) +‎ ragozás (“inflection”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈføːneːvrɒɡozaːʃ]
• Hyphenation: fő‧név‧ra‧go‧zás
• Rhymes: -aːʃ

Noun

főnévragozás (plural főnévragozások)

1. (grammar) declension (the act of declining a noun)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	főnévragozás	főnévragozások
accusative	főnévragozást	főnévragozásokat
dative	főnévragozásnak	főnévragozásoknak
instrumental	főnévragozással	főnévragozásokkal
causal-final	főnévragozásért	főnévragozásokért
translative	főnévragozássá	főnévragozásokká
terminative	főnévragozásig	főnévragozásokig
essive-formal	főnévragozásként	főnévragozásokként
essive-modal	—	—
inessive	főnévragozásban	főnévragozásokban
superessive	főnévragozáson	főnévragozásokon
adessive	főnévragozásnál	főnévragozásoknál
illative	főnévragozásba	főnévragozásokba
sublative	főnévragozásra	főnévragozásokra
allative	főnévragozáshoz	főnévragozásokhoz
elative	főnévragozásból	főnévragozásokból
delative	főnévragozásról	főnévragozásokról
ablative	főnévragozástól	főnévragozásoktól
non-attributive possessive - singular	főnévragozásé	főnévragozásoké
non-attributive possessive - plural	főnévragozáséi	főnévragozásokéi

Possessive forms of főnévragozás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	főnévragozásom	főnévragozásaim
2nd person sing.	főnévragozásod	főnévragozásaid
3rd person sing.	főnévragozása	főnévragozásai
1st person plural	főnévragozásunk	főnévragozásaink
2nd person plural	főnévragozásotok	főnévragozásaitok
3rd person plural	főnévragozásuk	főnévragozásaik