foncsor
Hungarian
editEtymology
editBack-formation from foncsorol (“to amalgamate (a metal)”), of unknown origin. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries. First attested in 1836.[1]
Pronunciation
editNoun
editfoncsor (plural foncsorok)
- (metallurgy, archaic) amalgam (alloy containing mercury)
- Synonyms: amalgám, (archaic) foncsorlat
- (archaic) a mirror coating made of a tin–mercury amalgam
- 2022, Péter Gárdos, chapter 6, in Semmelweis Ignác rövid boldogsága, Budapest: Open Books, →ISBN, pages 99–100:
- Ignác, mikor egyszer csak óvatlanul megpillantotta magát a tükörben, visszahőkölt. Fáradt, korán öregedésnek indult agglegényt látott meg a foncsorban, holott csupán két hónapja töltötte be a huszonhetet.
- (please add an English translation of this quotation)
Declension
edit| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | foncsor | foncsorok |
| accusative | foncsort | foncsorokat |
| dative | foncsornak | foncsoroknak |
| instrumental | foncsorral | foncsorokkal |
| causal-final | foncsorért | foncsorokért |
| translative | foncsorrá | foncsorokká |
| terminative | foncsorig | foncsorokig |
| essive-formal | foncsorként | foncsorokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | foncsorban | foncsorokban |
| superessive | foncsoron | foncsorokon |
| adessive | foncsornál | foncsoroknál |
| illative | foncsorba | foncsorokba |
| sublative | foncsorra | foncsorokra |
| allative | foncsorhoz | foncsorokhoz |
| elative | foncsorból | foncsorokból |
| delative | foncsorról | foncsorokról |
| ablative | foncsortól | foncsoroktól |
| non-attributive possessive - singular |
foncsoré | foncsoroké |
| non-attributive possessive - plural |
foncsoréi | foncsorokéi |
| Possessive forms of foncsor | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | foncsorom | foncsoraim |
| 2nd person sing. | foncsorod | foncsoraid |
| 3rd person sing. | foncsora | foncsorai |
| 1st person plural | foncsorunk | foncsoraink |
| 2nd person plural | foncsorotok | foncsoraitok |
| 3rd person plural | foncsoruk | foncsoraik |
Derived terms
editRelated terms
editReferences
edit- ^ foncsor in Gerstner, Károly (ed.). Új magyar etimológiai szótár. (’New Etymological Dictionary of Hungarian’). Beta version. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet / Magyar Nyelvtudományi Kutatóközpont, 2011–2022. (Research Institute for Linguistics, Hungary). Language abbreviations
Further reading
edit- foncsor in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN