fullaszt

Hungarian

Etymology

From fúl +‎ -aszt.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfulːɒst]
• Hyphenation: ful‧laszt
• Rhymes: -ɒst

Verb

fullaszt

1. (transitive) to choke, suffocate, stifle (to cause someone to suffer from reduced oxygen)

   Fullasztotta a levegőben lévő por. ― The dust in the air choked him.

Conjugation

conjugation of fullaszt

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	fullasztok	fullasztasz	fullaszt	fullasztunk	fullasztotok	fullasztanak
		Def.	fullasztom	fullasztod	fullasztja	fullasztjuk	fullasztjátok	fullasztják
		2nd-p. o.	fullasztalak	―
	Past	Indef.	fullasztottam	fullasztottál	fullasztott	fullasztottunk	fullasztottatok	fullasztottak
		Def.	fullasztottam	fullasztottad	fullasztotta	fullasztottuk	fullasztottátok	fullasztották
		2nd-p. o.	fullasztottalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	fullasztanék	fullasztanál	fullasztana	fullasztanánk	fullasztanátok	fullasztanának
		Def.	fullasztanám	fullasztanád	fullasztaná	fullasztanánk	fullasztanátok	fullasztanák
		2nd-p. o.	fullasztanálak	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	fullasszak	fullassz or fullasszál	fullasszon	fullasszunk	fullasszatok	fullasszanak
		Def.	fullasszam	fullaszd or fullasszad	fullassza	fullasszuk	fullasszátok	fullasszák
		2nd-p. o.	fullasszalak	―
Infinitive	fullasztani		fullasztanom	fullasztanod	fullasztania	fullasztanunk	fullasztanotok	fullasztaniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			fullasztás	fullasztó	fullasztott	fullasztandó	fullasztva	fullaszthat

Derived terms

• fullasztás

(With verbal prefixes):

• kifullaszt
• lefullaszt
• megfullaszt

Related terms

• fullad

Further reading

• fullaszt in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.