hűtlen

Hungarian

Etymology

hű +‎ -tlen

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhyːtlɛn]
• Hyphenation: hűt‧len
• Rhymes: -ɛn

Adjective

hűtlen (comparative hűtlenebb, superlative leghűtlenebb)

1. unfaithful

   Antonym: hű

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	hűtlen	hűtlenek
accusative	hűtlent	hűtleneket
dative	hűtlennek	hűtleneknek
instrumental	hűtlennel	hűtlenekkel
causal-final	hűtlenért	hűtlenekért
translative	hűtlenné	hűtlenekké
terminative	hűtlenig	hűtlenekig
essive-formal	hűtlenként	hűtlenekként
essive-modal	hűtlenül	—
inessive	hűtlenben	hűtlenekben
superessive	hűtlenen	hűtleneken
adessive	hűtlennél	hűtleneknél
illative	hűtlenbe	hűtlenekbe
sublative	hűtlenre	hűtlenekre
allative	hűtlenhez	hűtlenekhez
elative	hűtlenből	hűtlenekből
delative	hűtlenről	hűtlenekről
ablative	hűtlentől	hűtlenektől
non-attributive possessive - singular	hűtlené	hűtleneké
non-attributive possessive - plural	hűtlenéi	hűtlenekéi

Derived terms

• hűtlenség

 

Further reading

• hűtlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN