hattyú

Hungarian

hattyú

Etymology

From Proto-Ugric *kottɜŋɜ (“swan”), from Proto-Turkic. See kuğu.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhɒcːuː]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: haty‧tyú
• Rhymes: -cuː

Noun

hattyú (plural hattyúk)

1. swan (any of various species of large, long-necked waterfowl, of genus Cygnus, most of which have white plumage)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	hattyú	hattyúk
accusative	hattyút	hattyúkat
dative	hattyúnak	hattyúknak
instrumental	hattyúval	hattyúkkal
causal-final	hattyúért	hattyúkért
translative	hattyúvá	hattyúkká
terminative	hattyúig	hattyúkig
essive-formal	hattyúként	hattyúkként
essive-modal	—	—
inessive	hattyúban	hattyúkban
superessive	hattyún	hattyúkon
adessive	hattyúnál	hattyúknál
illative	hattyúba	hattyúkba
sublative	hattyúra	hattyúkra
allative	hattyúhoz	hattyúkhoz
elative	hattyúból	hattyúkból
delative	hattyúról	hattyúkról
ablative	hattyútól	hattyúktól
non-attributive possessive - singular	hattyúé	hattyúké
non-attributive possessive - plural	hattyúéi	hattyúkéi

Possessive forms of hattyú
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hattyúm	hattyúim
2nd person sing.	hattyúd	hattyúid
3rd person sing.	hattyúja	hattyúi
1st person plural	hattyúnk	hattyúink
2nd person plural	hattyútok	hattyúitok
3rd person plural	hattyújuk	hattyúik

Derived terms

Compound words

• hattyúdal
• hattyúfehér
• hattyúnyak

 

Expressions

• bütykös hattyú
• énekes hattyú
• fehér, mint a hattyú
• fekete hattyú
• feketenyakú hattyú
• kis hattyú
• trombitás hattyú

 

Further reading

• hattyú in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN