hibátlan

Hungarian

hiba (“error, mistake”) +‎ -tlan (“-less, without”, adjective-forming suffix)

hibátlan (comparative hibátlanabb, superlative leghibátlanabb)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	hibátlan	hibátlanok
accusative	hibátlant	hibátlanokat
dative	hibátlannak	hibátlanoknak
instrumental	hibátlannal	hibátlanokkal
causal-final	hibátlanért	hibátlanokért
translative	hibátlanná	hibátlanokká
terminative	hibátlanig	hibátlanokig
essive-formal	hibátlanként	hibátlanokként
essive-modal	hibátlanul	—
inessive	hibátlanban	hibátlanokban
superessive	hibátlanon	hibátlanokon
adessive	hibátlannál	hibátlanoknál
illative	hibátlanba	hibátlanokba
sublative	hibátlanra	hibátlanokra
allative	hibátlanhoz	hibátlanokhoz
elative	hibátlanból	hibátlanokból
delative	hibátlanról	hibátlanokról
ablative	hibátlantól	hibátlanoktól
non-attributive possessive - singular	hibátlané	hibátlanoké
non-attributive possessive - plural	hibátlanéi	hibátlanokéi