Hungarian

edit

Etymology

edit

hisz (to believe) +‎ -ékeny (adjective-forming suffix denoting ability or tendency), created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈhiseːkɛɲ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: hi‧szé‧keny
  • Rhymes: -ɛɲ

Adjective

edit

hiszékeny (comparative hiszékenyebb, superlative leghiszékenyebb)

  1. credulous, gullible
    Synonyms: naiv, gyanútlan, jóhiszemű
    Antonyms: kétkedő, gyanakvó

Declension

edit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative hiszékeny hiszékenyek
accusative hiszékenyet hiszékenyeket
dative hiszékenynek hiszékenyeknek
instrumental hiszékennyel hiszékenyekkel
causal-final hiszékenyért hiszékenyekért
translative hiszékennyé hiszékenyekké
terminative hiszékenyig hiszékenyekig
essive-formal hiszékenyként hiszékenyekként
essive-modal
inessive hiszékenyben hiszékenyekben
superessive hiszékenyen hiszékenyeken
adessive hiszékenynél hiszékenyeknél
illative hiszékenybe hiszékenyekbe
sublative hiszékenyre hiszékenyekre
allative hiszékenyhez hiszékenyekhez
elative hiszékenyből hiszékenyekből
delative hiszékenyről hiszékenyekről
ablative hiszékenytől hiszékenyektől
non-attributive
possessive - singular
hiszékenyé hiszékenyeké
non-attributive
possessive - plural
hiszékenyéi hiszékenyekéi

Derived terms

edit

References

edit
  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

edit