Open main menu

HungarianEdit

EtymologyEdit

hivatal +‎ -os (adjective-forming suffix)

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈhivɒtɒloʃ]
  • (file)
  • Hyphenation: hi‧va‧ta‧los

AdjectiveEdit

hivatalos (comparative hivatalosabb, superlative leghivatalosabb)

  1. official (authorized by a proper authority)
  2. formal, businesslike
    A levél rövid és hivatalos volt.The letter was brief and businesslike.
  3. invited (to something: -ra/-re)
    Én is hivatalos vagyok az esküvőre.I am also invited to the wedding.

DeclensionEdit

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative hivatalos hivatalosak
accusative hivatalosat hivatalosakat
dative hivatalosnak hivatalosaknak
instrumental hivatalossal hivatalosakkal
causal-final hivatalosért hivatalosakért
translative hivatalossá hivatalosakká
terminative hivatalosig hivatalosakig
essive-formal hivatalosként hivatalosakként
essive-modal
inessive hivatalosban hivatalosakban
superessive hivataloson hivatalosakon
adessive hivatalosnál hivatalosaknál
illative hivatalosba hivatalosakba
sublative hivatalosra hivatalosakra
allative hivataloshoz hivatalosakhoz
elative hivatalosból hivatalosakból
delative hivatalosról hivatalosakról
ablative hivatalostól hivatalosaktól

Derived termsEdit

(Compound words):

Further readingEdit

  • hivatalos in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.