időpont
Hungarian edit
Etymology edit
idő (“time”) + pont (“point”)
Pronunciation edit
Noun edit
időpont (plural időpontok)
- date, moment, (point of) time
- appointment
Declension edit
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | időpont | időpontok |
| accusative | időpontot | időpontokat |
| dative | időpontnak | időpontoknak |
| instrumental | időponttal | időpontokkal |
| causal-final | időpontért | időpontokért |
| translative | időponttá | időpontokká |
| terminative | időpontig | időpontokig |
| essive-formal | időpontként | időpontokként |
| essive-modal | időpontul | — |
| inessive | időpontban | időpontokban |
| superessive | időponton | időpontokon |
| adessive | időpontnál | időpontoknál |
| illative | időpontba | időpontokba |
| sublative | időpontra | időpontokra |
| allative | időponthoz | időpontokhoz |
| elative | időpontból | időpontokból |
| delative | időpontról | időpontokról |
| ablative | időponttól | időpontoktól |
| non-attributive possessive - singular |
időponté | időpontoké |
| non-attributive possessive - plural |
időpontéi | időpontokéi |
| Possessive forms of időpont | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | időpontom | időpontjaim |
| 2nd person sing. | időpontod | időpontjaid |
| 3rd person sing. | időpontja | időpontjai |
| 1st person plural | időpontunk | időpontjaink |
| 2nd person plural | időpontotok | időpontjaitok |
| 3rd person plural | időpontjuk | időpontjaik |
Derived terms edit
Further reading edit
- időpont in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN