igekötős

HungarianEdit

EtymologyEdit

igekötő (verbal prefix) +‎ -s (adjective-forming suffix)

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ ˈiɡɛkøtøːʃ]
  • Hyphenation: ige‧kö‧tős
  • Rhymes: -øːʃ

AdjectiveEdit

igekötős (not comparable)

  1. (grammar) with a verbal prefix

DeclensionEdit

Inflection of igekötős
singular plural
nominative igekötős igekötősek
accusative igekötőset
igekötőst
igekötőseket
dative igekötősnek igekötőseknek
instrumental igekötőssel igekötősekkel
causal-final igekötősért igekötősekért
translative igekötőssé igekötősekké
terminative igekötősig igekötősekig
essive-formal igekötősként igekötősekként
essive-modal
inessive igekötősben igekötősekben
superessive igekötősön igekötőseken
adessive igekötősnél igekötőseknél
illative igekötősbe igekötősekbe
sublative igekötősre igekötősekre
allative igekötőshöz igekötősekhez
elative igekötősből igekötősekből
delative igekötősről igekötősekről
ablative igekötőstől igekötősektől
non-attributive
possessive - singular
igekötősé igekötőseké
non-attributive
possessive - plural
igekötőséi igekötősekéi

or less commonly

Inflection of igekötős
singular plural
nominative igekötős igekötősök
accusative igekötőset
igekötőst
igekötősöket
dative igekötősnek igekötősöknek
instrumental igekötőssel igekötősökkel
causal-final igekötősért igekötősökért
translative igekötőssé igekötősökké
terminative igekötősig igekötősökig
essive-formal igekötősként igekötősökként
essive-modal
inessive igekötősben igekötősökben
superessive igekötősön igekötősökön
adessive igekötősnél igekötősöknél
illative igekötősbe igekötősökbe
sublative igekötősre igekötősökre
allative igekötőshöz igekötősökhöz
elative igekötősből igekötősökből
delative igekötősről igekötősökről
ablative igekötőstől igekötősöktől
non-attributive
possessive - singular
igekötősé igekötősöké
non-attributive
possessive - plural
igekötőséi igekötősökéi