kárpótol

Hungarian

Etymology

kár (“damage”) +‎ pótol (“to replace”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkaːrpoːtol]
• Hyphenation: kár‧pó‧tol
• Rhymes: -ol

Verb

kárpótol

1. (transitive) to compensate, indemnify

   Synonyms: kártalanít, visszatérít, visszafizet, kompenzál

Conjugation

conjugation of kárpótol

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kárpótolok	kárpótolsz	kárpótol	kárpótolunk	kárpótoltok	kárpótolnak
		Def.	kárpótolom	kárpótolod	kárpótolja	kárpótoljuk	kárpótoljátok	kárpótolják
		2nd-p. o.	kárpótollak	―
	Past	Indef.	kárpótoltam	kárpótoltál	kárpótolt	kárpótoltunk	kárpótoltatok	kárpótoltak
		Def.	kárpótoltam	kárpótoltad	kárpótolta	kárpótoltuk	kárpótoltátok	kárpótolták
		2nd-p. o.	kárpótoltalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kárpótolnék	kárpótolnál	kárpótolna	kárpótolnánk	kárpótolnátok	kárpótolnának
		Def.	kárpótolnám	kárpótolnád	kárpótolná	kárpótolnánk	kárpótolnátok	kárpótolnák
		2nd-p. o.	kárpótolnálak	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kárpótoljak	kárpótolj or kárpótoljál	kárpótoljon	kárpótoljunk	kárpótoljatok	kárpótoljanak
		Def.	kárpótoljam	kárpótold or kárpótoljad	kárpótolja	kárpótoljuk	kárpótoljátok	kárpótolják
		2nd-p. o.	kárpótoljalak	―
Infinitive	kárpótolni		kárpótolnom	kárpótolnod	kárpótolnia	kárpótolnunk	kárpótolnotok	kárpótolniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			kárpótolás	kárpótoló	kárpótolt	kárpótolandó	kárpótolva	kárpótolhat

Derived terms

• kárpótlás