képzett

HungarianEdit

EtymologyEdit

képez +‎ -ett

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ ˈkeːbzɛtː]
  • (file)
  • Hyphenation: kép‧zett
  • Rhymes: -ɛtː

VerbEdit

képzett

  1. past participle of képez
  2. third-person singular indicative past indefinite of képez

AdjectiveEdit

képzett (comparative képzettebb, superlative legképzettebb)

  1. skilled, educated
  2. (grammar) derived, derivative
    Coordinate terms: jeles, ragos

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative képzett képzettek
accusative képzettet képzetteket
dative képzettnek képzetteknek
instrumental képzettel képzettekkel
causal-final képzettért képzettekért
translative képzetté képzettekké
terminative képzettig képzettekig
essive-formal képzettként képzettekként
essive-modal
inessive képzettben képzettekben
superessive képzetten képzetteken
adessive képzettnél képzetteknél
illative képzettbe képzettekbe
sublative képzettre képzettekre
allative képzetthez képzettekhez
elative képzettből képzettekből
delative képzettről képzettekről
ablative képzettől képzettektől
non-attributive
possessive - singular
képzetté képzetteké
non-attributive
possessive - plural
képzettéi képzettekéi

Derived termsEdit

Usage notesEdit

Not to be confused with képzet (idea, notion, image).