kőzettan

Hungarian

Etymology

kőzet (“rock”) +‎ tan (“science”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkøːzɛtːɒn]
• Hyphenation: kő‧zet‧tan

Noun

kőzettan (plural kőzettanok)

1. petrography

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kőzettan	kőzettanok
accusative	kőzettant	kőzettanokat
dative	kőzettannak	kőzettanoknak
instrumental	kőzettannal	kőzettanokkal
causal-final	kőzettanért	kőzettanokért
translative	kőzettanná	kőzettanokká
terminative	kőzettanig	kőzettanokig
essive-formal	kőzettanként	kőzettanokként
essive-modal	—	—
inessive	kőzettanban	kőzettanokban
superessive	kőzettanon	kőzettanokon
adessive	kőzettannál	kőzettanoknál
illative	kőzettanba	kőzettanokba
sublative	kőzettanra	kőzettanokra
allative	kőzettanhoz	kőzettanokhoz
elative	kőzettanból	kőzettanokból
delative	kőzettanról	kőzettanokról
ablative	kőzettantól	kőzettanoktól
non-attributive possessive - singular	kőzettané	kőzettanoké
non-attributive possessive - plural	kőzettanéi	kőzettanokéi

Possessive forms of kőzettan
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kőzettanom	kőzettanaim
2nd person sing.	kőzettanod	kőzettanaid
3rd person sing.	kőzettana	kőzettanai
1st person plural	kőzettanunk	kőzettanaink
2nd person plural	kőzettanotok	kőzettanaitok
3rd person plural	kőzettanuk	kőzettanaik

Further reading

• kőzettan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN