kegyel

Hungarian

Etymology

kegy (“favour, grace”) +‎ -el (“verb-forming suffix”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛɟɛl]
• Hyphenation: ke‧gyel
• Rhymes: -ɛl

Verb

kegyel

1. (transitive, archaic) to favour somebody

   Synonym: kedvel

Conjugation

conjugation of kegyel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kegyelek	kegyelsz	kegyel	kegyelünk	kegyeltek	kegyelnek
		Def.	kegyelem	kegyeled	kegyeli	kegyeljük	kegyelitek	kegyelik
		2nd-p. o.	kegyellek	―
	Past	Indef.	kegyeltem	kegyeltél	kegyelt	kegyeltünk	kegyeltetek	kegyeltek
		Def.	kegyeltem	kegyelted	kegyelte	kegyeltük	kegyeltétek	kegyelték
		2nd-p. o.	kegyeltelek	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. kegyelni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	kegyelék	kegyelél	kegyele	kegyelénk	kegyelétek	kegyelének
		Def.	kegyelém	kegyeléd	kegyelé	kegyelénk	kegyelétek	kegyelék
		2nd-p. o.	kegyelélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kegyel vala, kegyelt vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kegyelendek	kegyelendesz	kegyelend	kegyelendünk	kegyelendetek	kegyelendenek
		Def.	kegyelendem	kegyelended	kegyelendi	kegyelendjük	kegyelenditek	kegyelendik
		2nd-p. o.	kegyelendelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kegyelnék	kegyelnél	kegyelne	kegyelnénk	kegyelnétek	kegyelnének
		Def.	kegyelném	kegyelnéd	kegyelné	kegyelnénk (or kegyelnők)	kegyelnétek	kegyelnék
		2nd-p. o.	kegyelnélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kegyelt volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kegyeljek	kegyelj or kegyeljél	kegyeljen	kegyeljünk	kegyeljetek	kegyeljenek
		Def.	kegyeljem	kegyeld or kegyeljed	kegyelje	kegyeljük	kegyeljétek	kegyeljék
		2nd-p. o.	kegyeljelek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kegyelt légyen
Infinitive	kegyelni		kegyelnem	kegyelned	kegyelnie	kegyelnünk	kegyelnetek	kegyelniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	kegyelés		kegyelő	kegyelt	kegyelendő	kegyelve (kegyelvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

potential conjugation of kegyel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kegyelhetek	kegyelhetsz	kegyelhet	kegyelhetünk	kegyelhettek	kegyelhetnek
		Def.	kegyelhetem	kegyelheted	kegyelheti	kegyelhetjük	kegyelhetitek	kegyelhetik
		2nd-p. o.	kegyelhetlek	―
	Past	Indef.	kegyelhettem	kegyelhettél	kegyelhetett	kegyelhettünk	kegyelhettetek	kegyelhettek
		Def.	kegyelhettem	kegyelhetted	kegyelhette	kegyelhettük	kegyelhettétek	kegyelhették
		2nd-p. o.	kegyelhettelek	―
	Archaic Preterit	Indef.	kegyelheték	kegyelhetél	kegyelhete	kegyelheténk	kegyelhetétek	kegyelhetének
		Def.	kegyelhetém	kegyelhetéd	kegyelheté	kegyelheténk	kegyelhetétek	kegyelheték
		2nd-p. o.	kegyelhetélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. kegyelhet vala, kegyelhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kegyelhetendek or kegyelandhatok	kegyelhetendesz or kegyelandhatsz	kegyelhetend or kegyelandhat	kegyelhetendünk or kegyelandhatunk	kegyelhetendetek or kegyelandhattok	kegyelhetendenek or kegyelandhatnak
		Def.	kegyelhetendem or kegyelandhatom	kegyelhetended or kegyelandhatod	kegyelhetendi or kegyelandhatja	kegyelhetendjük or kegyelandhatjuk	kegyelhetenditek or kegyelandhatjátok	kegyelhetendik or kegyelandhatják
		2nd-p. o.	kegyelhetendelek or kegyelandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kegyelhetnék	kegyelhetnél	kegyelhetne	kegyelhetnénk	kegyelhetnétek	kegyelhetnének
		Def.	kegyelhetném	kegyelhetnéd	kegyelhetné	kegyelhetnénk (or kegyelhetnők)	kegyelhetnétek	kegyelhetnék
		2nd-p. o.	kegyelhetnélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kegyelhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kegyelhessek	kegyelhess or kegyelhessél	kegyelhessen	kegyelhessünk	kegyelhessetek	kegyelhessenek
		Def.	kegyelhessem	kegyelhesd or kegyelhessed	kegyelhesse	kegyelhessük	kegyelhessétek	kegyelhessék
		2nd-p. o.	kegyelhesselek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kegyelhetett légyen
Inf.	(kegyelhetni)		(kegyelhetnem)	(kegyelhetned)	(kegyelhetnie)	(kegyelhetnünk)	(kegyelhetnetek)	(kegyelhetniük)
Positive adjective			kegyelhető	Neg. adj.	kegyelhetetlen	Adv. part.	(kegyelhetve / kegyelhetvén)

Derived terms

• kegyelet
• kegyelt

 

Further reading

• kegyel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN