kiőrlés

Hungarian

kiőröl (“to grind”) +‎ -és (noun-forming suffix)

kiőrlés (plural kiőrlések)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	kiőrlés	kiőrlések
accusative	kiőrlést	kiőrléseket
dative	kiőrlésnek	kiőrléseknek
instrumental	kiőrléssel	kiőrlésekkel
causal-final	kiőrlésért	kiőrlésekért
translative	kiőrléssé	kiőrlésekké
terminative	kiőrlésig	kiőrlésekig
essive-formal	kiőrlésként	kiőrlésekként
essive-modal	—	—
inessive	kiőrlésben	kiőrlésekben
superessive	kiőrlésen	kiőrléseken
adessive	kiőrlésnél	kiőrléseknél
illative	kiőrlésbe	kiőrlésekbe
sublative	kiőrlésre	kiőrlésekre
allative	kiőrléshez	kiőrlésekhez
elative	kiőrlésből	kiőrlésekből
delative	kiőrlésről	kiőrlésekről
ablative	kiőrléstől	kiőrlésektől
non-attributive possessive - singular	kiőrlésé	kiőrléseké
non-attributive possessive - plural	kiőrléséi	kiőrlésekéi