kibaszott
Hungarian
editPronunciation
editEtymology 1
editkibasz + -ott (past-tense and past-participle suffix)
Verb
editkibaszott
- third-person singular indicative past indefinite of kibasz
- Péter mérgében kibaszott egy zoknit az ablakon. ― Péter, in his rage, threw a sock out of the window.
Participle
editkibaszott
- past participle of kibasz
- Keresd meg az ablakon kibaszott zoknit! ― Find the sock thrown out of the window.
Adjective
editkibaszott (not generally comparable, comparative kibaszottabb, superlative legkibaszottabb)
Declension
editInflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kibaszott | kibaszottak |
accusative | kibaszottat | kibaszottakat |
dative | kibaszottnak | kibaszottaknak |
instrumental | kibaszottal | kibaszottakkal |
causal-final | kibaszottért | kibaszottakért |
translative | kibaszottá | kibaszottakká |
terminative | kibaszottig | kibaszottakig |
essive-formal | kibaszottként | kibaszottakként |
essive-modal | — | — |
inessive | kibaszottban | kibaszottakban |
superessive | kibaszotton | kibaszottakon |
adessive | kibaszottnál | kibaszottaknál |
illative | kibaszottba | kibaszottakba |
sublative | kibaszottra | kibaszottakra |
allative | kibaszotthoz | kibaszottakhoz |
elative | kibaszottból | kibaszottakból |
delative | kibaszottról | kibaszottakról |
ablative | kibaszottól | kibaszottaktól |
non-attributive possessive - singular |
kibaszotté | kibaszottaké |
non-attributive possessive - plural |
kibaszottéi | kibaszottakéi |
Etymology 2
editkibaszik + -ott (past-tense and past-participle suffix)
Verb
editkibaszott
- third-person singular indicative past indefinite of kibaszik
- János nagyon kibaszott velem tegnap. ― János fucked me over a big time yesterday.