kiféle

See also: kifele and kifelé

Hungarian

Etymology

ki +‎ -féle

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkifeːlɛ]
• Hyphenation: ki‧fé‧le
• Rhymes: -lɛ

Pronoun

kiféle?

1. (interrogative) what sort of? who?

   Kiféle ez az ember? ― Who is this person?

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	kiféle	kifélék
accusative	kifélét	kiféléket
dative	kifélének	kiféléknek
instrumental	kifélével	kifélékkel
causal-final	kiféléért	kifélékért
translative	kifélévé	kifélékké
terminative	kiféléig	kifélékig
essive-formal	kiféleként	kifélékként
essive-modal	—	—
inessive	kifélében	kifélékben
superessive	kifélén	kiféléken
adessive	kifélénél	kiféléknél
illative	kifélébe	kifélékbe
sublative	kifélére	kifélékre
allative	kiféléhez	kifélékhez
elative	kiféléből	kifélékből
delative	kiféléről	kifélékről
ablative	kifélétől	kiféléktől
non-attributive possessive - singular	kiféléé	kiféléké
non-attributive possessive - plural	kifélééi	kifélékéi

Further reading

• kiféle in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN