kivételes
Hungarian edit
Etymology edit
kivétel + -es (adjective-forming suffix)
Pronunciation edit
Adjective edit
kivételes (comparative kivételesebb, superlative legkivételesebb)
Declension edit
| Inflection of kivételes | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kivételes | kivételesek |
| accusative | kivételeset kivételest |
kivételeseket |
| dative | kivételesnek | kivételeseknek |
| instrumental | kivételessel | kivételesekkel |
| causal-final | kivételesért | kivételesekért |
| translative | kivételessé | kivételesekké |
| terminative | kivételesig | kivételesekig |
| essive-formal | kivételesként | kivételesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kivételesben | kivételesekben |
| superessive | kivételesen | kivételeseken |
| adessive | kivételesnél | kivételeseknél |
| illative | kivételesbe | kivételesekbe |
| sublative | kivételesre | kivételesekre |
| allative | kivételeshez | kivételesekhez |
| elative | kivételesből | kivételesekből |
| delative | kivételesről | kivételesekről |
| ablative | kivételestől | kivételesektől |
| non-attributive possessive - singular |
kivételesé | kivételeseké |
| non-attributive possessive - plural |
kivételeséi | kivételesekéi |
Derived terms edit
Further reading edit
- kivételes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN