Open main menu

Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

Of unknown origin.[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈkofɒ]
  • Hyphenation: ko‧fa

NounEdit

kofa (plural kofák)

  1. a woman who sells vegetables, fish, etc. in a market, a vendor
  2. (by extension) gossip, chatterbox

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative kofa kofák
accusative kofát kofákat
dative kofának kofáknak
instrumental kofával kofákkal
causal-final kofáért kofákért
translative kofává kofákká
terminative kofáig kofákig
essive-formal kofaként kofákként
essive-modal
inessive kofában kofákban
superessive kofán kofákon
adessive kofánál kofáknál
illative kofába kofákba
sublative kofára kofákra
allative kofához kofákhoz
elative kofából kofákból
delative kofáról kofákról
ablative kofától kofáktól
Possessive forms of kofa
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kofám kofáim
2nd person sing. kofád kofáid
3rd person sing. kofája kofái
1st person plural kofánk kofáink
2nd person plural kofátok kofáitok
3rd person plural kofájuk kofáik

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6

IcelandicEdit

PronunciationEdit

NounEdit

kofa f (genitive singular kofu, nominative plural kofur)

  1. a young puffin

DeclensionEdit

SynonymsEdit

NounEdit

kofa m

  1. indefinite accusative singular of kofi
  2. indefinite dative singular of kofi
  3. indefinite genitive singular of kofi
  4. indefinite accusative plural of kofi
  5. indefinite genitive plural of kofi

Serbo-CroatianEdit

EtymologyEdit

From Ottoman Turkish قوغه(kova).

PronunciationEdit

  • IPA(key): /kôfa/
  • Hyphenation: ko‧fa

NounEdit

kȍfa f (Cyrillic spelling ко̏фа)

  1. pail
  2. bucket