Hungarian

edit

Etymology

edit

Borrowed from German Kontrolleur.[1] With -őr ending.

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈkontrolːøːr]
  • Hyphenation: kont‧rol‧lőr
  • Rhymes: -øːr

Noun

edit

kontrollőr (plural kontrollőrök)

  1. inspector

Declension

edit
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
singular plural
nominative kontrollőr kontrollőrök
accusative kontrollőrt kontrollőröket
dative kontrollőrnek kontrollőröknek
instrumental kontrollőrrel kontrollőrökkel
causal-final kontrollőrért kontrollőrökért
translative kontrollőrré kontrollőrökké
terminative kontrollőrig kontrollőrökig
essive-formal kontrollőrként kontrollőrökként
essive-modal
inessive kontrollőrben kontrollőrökben
superessive kontrollőrön kontrollőrökön
adessive kontrollőrnél kontrollőröknél
illative kontrollőrbe kontrollőrökbe
sublative kontrollőrre kontrollőrökre
allative kontrollőrhöz kontrollőrökhöz
elative kontrollőrből kontrollőrökből
delative kontrollőrről kontrollőrökről
ablative kontrollőrtől kontrollőröktől
non-attributive
possessive - singular
kontrollőré kontrollőröké
non-attributive
possessive - plural
kontrollőréi kontrollőrökéi
Possessive forms of kontrollőr
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kontrollőröm kontrollőreim
2nd person sing. kontrollőröd kontrollőreid
3rd person sing. kontrollőre kontrollőrei
1st person plural kontrollőrünk kontrollőreink
2nd person plural kontrollőrötök kontrollőreitek
3rd person plural kontrollőrük kontrollőreik

Synonyms

edit

References

edit
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN